Mindenszentek napját a katolikusok november 1-jén tartják. Ez a keresztény megemlékezés már a 700-as évek idején beékelődött az úgynevezett ünnepnapok közé, bár elméletileg hazánkban IV. Gergely pápa tette egyetemessé.
Az emberek fejében – kiváltképp azoknál, akik nem gyakorolják a keresztény vallást -, gyakran okoz némi fogalomzavart a Mindenszentek napja, Mindszent, Halottak napja és Halloween megfogalmazás. Mindenszentek napja és Mindszent ugyanazt jelenti, melyet november 1-jén tartanak a katolikusok, s 2000 óta ez a nap a magyar naptárakban is piros betűvel van jelölve, tehát ünnepnap. Halottak napja november 2-án tartandó, azonban ez a nap már nem számít ünnepnapnak hazánkban. Halloween pedig egy angolszász ünnep, melyet október 31. napján tartanak.
Mindhárom alkalommal más-más szokás terjedt el. Időrendben haladva a Halloween az első, ami teljesen más szerepet kap hazánkban, mint az angolszász országokban. Tökfaragással töltik az időt, a gyerekek jelmezekbe bújva járják a házakat, „csokit vagy csínyt” jeligével csengetnek be, némi édesség reményében. Persze anno, a kelták nem így kezdték el ezt a napot ünnepelni. Ők úgy találták e napon visszatérnek a halottak szellemei, s maskara mögé bújva összezavarhatják a szellemeket. Mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapjaként van nyilvántartva. Halottak napján pedig a keresztények kimennek a temetőkbe, gyertyákat, mécseseket gyújtanak szeretteik sírjánál, megemlékeznek róluk, részt vesznek a templomi szentmisén, esetleg élő szeretteik körében töltik a napot, s közösen gyászolnak, idéznek fel emlékeket. Bár a lexikonok szerint a fent leírt rituálé november 2-án, Halottak napján esedékes, hazánkban sokaknál ez az egész Mindenszentek napján zajlik le. Tulajdonképpen mindegy, mely napon tör felszínre az év többi napján talán elnyomott gyász fájdalma, a nehéz emlékek. A dátumok mind csak formalitás, a lényeg, hogy a szívek mélyén gyújtott mécsesek a halott szeretteinkért sose hunyjanak ki!