Európa működő vulkánjai

A vulkánok sokaknak érdekes és izgalmas látványosságokat jelentenek. Igaz ez például a Hawaii szigeteken lévő Kilaeau vulkánra, mely folyamatosan kitöréseket produkál, igaz nem ártalmas senkire sem (mármint tisztességes távolságból nézve).

[wp_ad_camp_1]

Azonban nem mindegyik vulkán ilyen „békés” természetű, és a történelem során is láthattunk már néhány igen sok áldozatot követelő vulkánkitörést, melyek valóban óriási katasztrófákat jelentettek az emberiség számára. Sajnos (vagy egyesek szerint nem is annyira) még ma is találhatunk valódi veszélyforrást jelentő aktív vulkánokat, melyek közül néhány éppen Európában található. Habár itt, Magyarországon nem kell tartanunk ezeknek a vulkánoknak a kitörésével járó borzalmaktól, de mégis érdemes tudni, hogy melyek ezek. Ha Európa területét nézzük, a legtöbb még ma is aktív vulkán Olaszországban található.

Ezek közül az egyik legismertebb talán a Vezúv, mely 79-ben Pompeji pusztulását okozta. Azonban a vulkán azóta is több, mint harmincszor tört ki, és mái napig is fenyegető az ott élő lakosságra nézve. A második legpusztítóbb kitörést 1631-ben produkálta a Vezúv, és a tudósok egy ilyen méretű kitörést jósolnak újra előre. Olaszországban található továbbá az Etna és a Stromboli is, melyek szintén potenciális veszélyforrásoknak bizonyulnak. Az Etna Szicíliában található, és Európa legmagasabb működő tűzhányójaként tartják számon.

Vezúv vulkán
Vezúv vulkán

Működésének körülményei azonban a mai napig sem tiszták, és a tudósok körében is vitára ad okot. A Stromboli gyakori hamu-, salak- és lávafoszlány szórásairól ismert. Azonban Olaszországon kívül is találhatunk európai vulkánokat. Spanyolországban tekinthető meg ugyanis a Teide, mely két Hawaii vulkán után a világ harmadik legmagasabb tűzhányója. Ezen felül pedig ő bitorolja az Atlanti-óceán legmagasabb pontjáért járó kinevezést is.

Izland is számos működő tűzhányóval büszkélkedhet. Itt találhatóak ugyanis a Hekla, a Surtsey és a Hvannadalshnúkur. Ezek közül a Hekla a legaktívabb, mely a szigetország déli részén helyezkedik el. A középkorban az izlandiak csak a „Pokol Kapuja” elnevezést használták rá, de ez nem is csoda, hiszen 874 óta több mint 20 vulkánkitörést jegyeztek általa, melyek közül többnek is rendkívül pusztító hatásai voltak. Láthatjuk tehát, hogy a vulkánkitörés nem veszik a múlt homályába, és még a mai ember számára is jelentős veszélyeket rejtenek ezek a tűzhányók. Bár nekünk egyelőre egyiktől sem kell tartanunk, azért jó nyitva tartani a szemünket, és figyelni arra, hogy a látványosság még nem ér meg mindent.