Meglepően kevéssé ismert vasútvonal a Transzszibériai vasút vonala, mely a Föld leghosszabbika. Oroszországban található, útja során döbbenetes távot tesz meg, döbbenetes tájakon.
A Transzszibériai vasútvonal Oroszország vasúti fővonala, a Föld leghosszabb ilyen közlekedési útvonala. A teljes hossza 9288,2 km. Ennek csupán 19,1 %-a, azaz 1777 km esik európai vidékre, a maradék 7512 km pedig már Ázsiát szeli át. A vasútvonal a moszkvai Jaroszlavszkij pályaudvarról indul ki, végállomása Vlagyivosztok vasúti pályaudvara. A Transzszibériai Expressz az ezen a vonalon közlekedő vonat neve. Az eredeti hossz 9508 km volt, Szentpétervár és Vlagyivosztok között, még a forradalom előtt. A Transzszibériai vasútvonal széles nyomtávú, tehát 1520 mm széles, kétvágányos, teljes hosszán villamosított.
Transszibériai express
1891. május 31-én kezdték el a kiépítését Vlagyivosztokban, elkészüléséig 10 évet kellett várni, 1901. november 3-án fejeződtek be a munkák, mikoris a keletről és nyugatról haladó vasútépítők találkoztak. Az építés kezdetén jelen volt II. Miklós cár, akkor még csak Nyikolaj Alexandrovics terónörökösként. A beindítás újabb éveket vett igénybe, 1903. júliusában indult el az első szerelvény Szentpétervárról Vlagyivosztokba, a hivatalos átadás 13-án történt meg. A megnyitás idejében a Bajkál tavon a szerelvényeket vasútikomp vitte át a túlpartra. Az orosz-japán háború kezdetén a sürgős szállítások miatt a befagyott tó jegére építettek fel 45 km sínt, melyen lovak húzták a szerelvényt. A bajkál tavat elkerülő szakasz 1905. október 29-én készült el. Az Orosz Birodalom közel 1 455 413 000 arany rubelt költött a 12 évig tartó vasútépítésre, emlynek eredménye, hogy a Transzszibériai Expressz az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig zavartalanul haladhat.