A boderline személyiségzavart igencsak nehéz körbehatárolni. Mivel a tünetei gyakran emlékeztetnek a minden és mindenki ellen lázadó kamaszok magatartására, ezért kizárólag a tizennyolcadik életévüket betöltött páciensek esetében állítható fel ez a diagnózis.
Egy olyan tartós állapotról van szó, amelynek során a beteg környezete sínyli meg leginkább a tüneteket, de gyakran maga a páciens is úgy érzi, hogy képtelen „együtt-élni önmagával”, ennek következtében pedig nagyon sűrűn láthatunk olyan eseteket, ahol a személyiségzavaros ember öngyilkosságot kísérel meg. A borderline-os elképesztően szélsőséges személyiségjegyekkel rendelkezik, ami óriási mértékben meggátolja a társadalomba való beilleszkedést. De lássuk, mi is jellemzi konkrétan a borderline személyiségzavarban szenvedő egyéneket! Az illető folyamatosan attól retteg, hogy el fogják hagyni, még akkor is, ha erre semmilyen racionális oka nincs és attól való félelmében, hogy magára hagyják, gyakran ő maga szakítja meg a kapcsolatait. Nem csak a többi emberrel, de saját magával is nagyon instabil a viszonya: az egyik pillanatban az önbizalma szinte megtűnik létezni, gyűlöli és becsméreli magát, máskor meg irreálisan jó véleménnyel van önmagáról.
Borderline személyiségzavar
A borderline-osok tehát komoly önértékelési gondokkal küszködnek, nincsenek tisztában saját értékeikkel, ugyanakkor mintha nem is lenne valódi, kialakult személyiségük. Gyakran foglalkoztatja őket az öngyilkosság gondolata, amit nem is próbálnak meg véka alá rejteni, sőt, gyakran emlegetik a halált és valóban, sokszor keverednek önveszélyes helyzetekbe. Sokszor szoronganak és úgy érzik, állandó stresszben élnek, máskor viszont teljesen üresnek érzik magukat. Szélsőségességük mindenben megnyilvánul, többek között kapcsolataikban is, érzelmeik nagyon intenzívek, szenvedélyesen tudnak szeretni, de ugyanilyen mélységesen tudnak gyűlölni is. Néha már-már csüngenek partnerükön, máskor viszont tökéletes magányra vágynak és nem győzik hangsúlyozni, hogy milyen fontos számukra az önállóság. Érzéseiket, haragjukat csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem képesek kontrollálni. A borderline személyiségzavar nem múlik el egyik napról a másikra, a gyógyuláshoz hosszú évek kitartó munkájára van szükség, egy kitűnő pszichoterapeutára vagy esetleg jót tehet még a csoportos foglalkozásokon való részvétel is!