A kórházakban ma már rutin eljárás a baleset, műtét, vagy várható kezelés miatti vérátömlesztés. A véregység felhasználás előtt komoly teszteken megy át, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket és megállapítsák a vércsoportot.
Négy fő vércsoportot különböztetünk meg. Mind a négy tartalmaz vörösvérsejteket, fehérvérsejteket, vérlemezkéket és vérplazmát. A különbség a vörösvérsejtek felszínén található vércsoport-antigének tulajdonságából adódik. Ezek az antigének fehérjékből és cukrokból állnak össze, mikroszkopikus méretűek és ezek határozzák meg vércsoportunkat. Az A-típusú vércsoport A-antigént, a B-típusú B-antigént, az AB-típusú vércsoportban A- és B-antigének is találhatók, a „nullás” vércsoportúban pedig se A-, se B-típusú antigén nem található. Attól függően, hogy milyen a vércsoportunk, az immunrendszerünk olyan antitesteket termel, amelyek ellenreakciót váltanak ki más vércsoportokkal szemben, ezért, ha valaki nem a megfelelő vércsoportú vért kapja, az nagyon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
Ha a beteg rossz vércsoportú vért kap, akkor az antitestek elpusztítják a behatoló sejteket, ami könnyen okozhat lázat, meghűlést, alacsony vérnyomást, sőt, akár a vese és a légzés leállásához is vezethet. A leguniverzálisabb vércsoport a nulla-negatív, mivel nem tartalmaz antigént, ami reakciót válthatna ki, ezért mindenkinek adható. A-vércsoportú ember csak A-, vagy nullás-típusú embertől, az AB-típusú ember A- B-, AB-, és nulla-várcsoportú embertől kaphat vért. A vércsoportnak van egy további „jelzése”, az RH faktor. Attól függően, hogy a vércsoportban megtalálható-e, vagy nem az RH faktor, megkülönböztetik az RH pozitív (található benne RH faktor), vagy az RH negatív (nincs a vérben RH faktor). Ez csak genetikai különbség, ettől nem lesz a vér sem egészségesebb, sem erősebb.