A kémiai folyamatok és elemek összetételét és minőségét bizonyos szempontok szerint határozzák meg. Az atomokról és részecskékről mindannyian hallhattunk már a tanulmányaink kapcsán.
[wp_ad_camp_1]
Egyes kémiai, fizikai folyamatok meghatározó szerepet játszottak a Föld keletkezésében és nagyban befolyásolnak bizonyos jelenségeket. Léteznek olyan kölcsönhatások, amelyek nagy mértékben függnek a szubatomi részecskéktől. A proton egy szubatomi részecske, jele a p vagy p+. Töltése egységnyi pozitív elemi töltés. Minden atom magjában egy vagy több proton jelen van. Az atomokban megtalálható protonok száma, vagyis a rendszám határozza meg a kémiai elemek minőségét, ez az alapja a rendszerezésüknek. A modern részecskefizika elfogadott modelljében a proton egy kvarkokból álló hadron. Azt megelőzően, hogy a modell konszenzusra talált a fizikus közösségben, a protont elemi részecskének tartották. A mai modern vélekedés szerint a proton három kvarkból áll. A proton nem elemi részecske, ezért fizikai mérettel rendelkezik, ami nem teljesen definiálható, mivel a proton felszíne kissé elmosódott. Körülbelül azonban 1,6-1,7 femtométer az átmérője.
A proton saját tömegéhez képest is kis térfogatú, vagyis a sűrűsége hatalmasan nagy. A szabad protonok stabil részecskék, melyek a természetben több helyen is megtalálhatóak, ahol az energia vagy a hőmérséklet elég magas ahhoz, hogy elválaszza őket az elektronoktól, melyekhez a proton elektromosan vonzódik. Szabad protonok vannak a plazmában, amelyekben a hőmérséklet túl magas ahhoz, hogy kombinálódhassanak az elektronokkal. A kozmikus sugárzás kilencven százalékát, amely a csillagközi térben terjed, nagy sebességű és energiájú szabad protonok alkotják. A protonok emberi egészségre való hatásait már kutatások is vizsgálják.