Őskori vad húsevőt ismertek fel a tudósok

Hatalmas, csonttörő fogaiból, óriási koponyájából és erőteljes állkapcsából ítélve kétségtelen, hogy az Anteosaurus, egy premammális hüllő, amely 265–260 millió évvel ezelőtt bejárta az afrikai kontinenst, egy vad húsevő volt.

[wp_ad_camp_1]

Bár korábban azt gondolták, hogy ez a lény vadállat – amely körülbelül egy felnőtt orrszarvú méretére nőtt, és vastag krokodil farokkal rendelkezik – túl nehéz és lassú ahhoz, hogy hatékony vadász lehessen, egy új tanulmány kimutatta, hogy az Anteosaurus képes lett volna hatékonyan megelőzni, felkutatni és megölni zsákmányát. Neve és heves megjelenése ellenére az Anteosaurus nem dinoszaurusz, inkább dinoszauruszokat megelőző emlősszerű hüllőkhöz tartozik. Hasonlóan a dinoszauruszokhoz, a dinocefáliák is barangoltak és uralkodtak a Földön a múltban, de mintegy 30 millió évvel azelőtt keletkeztek, virágoztak és haltak meg, hogy az első dinoszaurusz még létezett volna. A Dinocephalians megkövesedett csontjai a világon sok helyen megtalálhatók. Nagy méretükkel és nagy súlyukkal tűnnek ki a többi közül. A Dinocephalian csontok vastagok és sűrűek, és az Anteosaurus sem kivétel ez alól.

Az Anteosaurus koponyáját a szem fölött nagy domborulatok díszítették, a pofa tetején pedig egy hosszú címer volt, amely kibővített szemfogain kívül a koponyája egy vad lényhez volt hasonlítható. Csontvázának nehéz architektúrája miatt korábban azt feltételezték, hogy meglehetősen lomha, lassan mozgó állatról van szó, legjobb esetben is csak zsákmányának elfedésére vagy legelésére képes. „Néhány tudós azt is felvetette, hogy az Anteosaurus olyan nehéz, hogy csak vízben élhetett” – mondja Dr. Julien Benoit, a Witwatersrandi Egyetem (Wits Egyetem) Evolúciós Tanulmányok Intézetének munkatársa. Az Anteosaurus koponyájának 3D rekonstrukciók segítségével egy kutatócsoport megvizsgálta a koponya belső szerkezetét.