Okok, amik miatt eszünk, pedig nem kellene

Számtalan oka van annak, hogy a túlsúly és az elhízás ilyen hatalmas probléma napjainkban. Elenyésző esetben áll valamilyen genetikai, vagy hormonális probléma a háttérben, és a legtöbb esetben két fő terület okolható a súlygyarapodás miatt.

Az egyik, az a mozgásszegény életmód. Évtizedekkel ezelőtt azért – is – volt kevesebb túlsúlyos ember, mert egész más volt az átlag életvitele. Sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a fizikai munkák, és fizikailag fittek voltak a fiatalok mellett az idősebbek is, noha a sport csak kevesek kiváltsága volt. Ez a tendencia azonban megfordult és az urbanizáció, valamint a irodai, beltéri munkák elterjedése és a közlekedés módjának megváltozása – gyaloglás és biciklizés helyett tömegközlekedés és autózás – mind oda vezetett, hogy az emberek nagy része jóval kevesebbet mozog, mint régebben. A másik fontos tényező az étkezés. Noha reneszánszát élik a bio és egyéb hangzatos étrendek, a valóságban a nagy többség egészségtelen alapanyagokat fogyaszt – ami persze érthető, hisz ez az olcsóbb, az ízfokozóknak, adalékoknak köszönhetően pedig a finomabb is -.

Emellé társul a túlevés jelensége, azaz amikor jóval többször eszünk jóval többet a kelleténél – és tesszük ezt ráadásul olyan ételekkel, amelyekből a kevés is káros lenne -. Sajnos a legtöbb esetben ez a jelenség észrevétlenül válik  mindennapok részévé és pontosan emiatt nem is egyszerű tenni ellene. Az evést ugyanis sokszor használjuk önmagunk jutalmazására, azaz eszünk, ha valami sikerül, de akkor is édességhez nyúlunk, ha bánatosak vagyunk – gondoljunk csak a filmekben oly sokszor látott szakítás utáni jégkrémezésre -. A stressz és a folyamatos feszültség is válthat ki vágyat az étkezésre, ráadásul ilyenkor szinte csak a kalóriadús ételeket kívánjuk. Ugyanilyen veszélyes az unalom is, amikor annak ellenére nassolunk, hogy a legkevésbé sem vagyunk éhesek. Ezekre a tényezőkre nagyon tudatosan oda kell figyelni és önuralmat kell tanúsítani, mert hosszútávon bizony akár elhízáshoz is vezethet, ha állandóan az evésbe menekülünk ilyen helyzetekben.