Lenyűgöző becsapódási kráterek a Földön

A becsapódási kráterek akkor keletkeznek, amikor egy meteoroid, aszteroida vagy üstökös egy bolygónak vagy holdnak ütközik. Naprendszerünk összes belső testét történetük során erősen bombázták a meteoroidok. Ez a bombázás jól látható például a Hold, a Mars és a Merkúr felszínén. A Földön azonban az ütközési krátereket az erózió folyamatosan megsemmisíti, vagy idővel a tektonika átalakítja.

Ennek ellenére közel 170 földi becsapódási krátert azonosítottak bolygónkon. Ezek átmérője néhány tíz métertől 300 km-ig terjed, és életkoruk az utóbbi időktől több mint két milliárd évig terjed. A listán szereplő ütközési kráterek viszonylag kicsik és fiatalok, így könnyebben észrevehetők. Egy nagy és régi ütközési kráter példája a Chicxulub kráter, amelynek átmérője 180 kilométer (110 mérföld). Úgy gondolják, hogy a becsapódás, amely ezt a híres krátert képezte, felelős volt a dinoszauruszok kihalásáért, mintegy 65 millió évvel ezelőtt. A Namib sivatagban, Namíbiában található Roter Kamm kráter átmérője körülbelül 2,5 km (1,6 mérföld) és mélysége 130 méter (400 láb). Egy nagy jármű méretű meteor hozta létre körülbelül 3,7 millió évvel ezelőtt. A kráter jól látható, de felszínét legalább 100 méter (300 láb) vastag homoklerakódások borítják. A Namib sivatag narancssárga-vörös színével kombinálva a kráter inkább a Mars felszínének benyomását kelti, mint saját bolygónkét.

A Kaali-krátert egy meteorit hozta létre, amely valahol a Kr.e. 4. és 8. század között érte el a földet. Körülbelül 5-10 km magasságban a meteorit darabokra tört, és töredékesen esett a Földre. A legnagyobb kráter körülbelül 110 méter széles és 22 méter mély. A fő kráter 1 kilométeres sugarú körén belül 8 kisebb kráter található, amelyek a bombázás során keletkeztek. A becsapódás következtében az észt Saaremaa sziget teljes erdője nagy valószínűséggel leégett. A kráter számos észt mítosz és történet része.