A gleccserek a klímaváltozás érzékeny mutatói – és könnyen megfigyelhetők. Magasságtól vagy szélességtől függetlenül a gleccserek a 20. század közepe óta nagy sebességgel olvadnak. Eddig azonban a jégveszteség teljes mértékét csak részben mérték és értették meg.
[wp_ad_camp_1]
Az ETH Zürich és a Toulouse-i Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport írt egy átfogó tanulmányt a gleccserek globális visszavonulásáról, amelyet április 28-án a Nature online publikált. Ez az első olyan tanulmány, amely magában foglalja a világ összes gleccserét – összesen mintegy 220.000-t – a grönlandi és az antarktiszi jégtakarók kivételével. A tanulmány térbeli és időbeli felbontása példátlan – és megmutatja, hogy a gleccserek milyen gyorsan veszítettek vastagságukból és tömegükből az elmúlt két évtizedben. Az egykor állandó jég mennyisége szinte mindenhol csökkent a világ minden tájáról. 2000 és 2019 között a világ gleccserei évente átlagosan 267 gigatonna jeget vesztettek el – ez olyan mennyiséget jelenthetett, amely Svájc teljes felületét évente hat méter víz alá süllyesztette.
A jégtömeg csökkenése szintén jelentősen felgyorsult ebben az időszakban. 2000 és 2004 között a gleccserek évente 227 gigatonna jeget vesztettek, de 2015 és 2019 között az elvesztett tömeg évente 298 gigatonát tett ki. A jeges olvadás az ebben az időszakban megfigyelt tengerszint-emelkedés akár 21 százalékát okozta – évente mintegy 0,74 millimétert. A tengerszint emelkedésének csaknem fele a víz hőtágulásának tudható be és miközben felmelegszik, a grönlandi és az antarktiszi jégtakaróból származó olvadékvizek és a földi víztárolók változásai teszik ki a fennmaradó harmadot. A leggyorsabban olvadó gleccserek közé tartoznak a gleccserek Alaszkában, Izlandon és az Alpokban. A helyzet mélyen kihat a Pamir-hegység, a Hindu Kush és a Himalája hegyi gleccsereire is. „A Himalája helyzete különösen aggasztó” – magyarázza Romain Hugonnet.