Ékszer a csuklón: az automata óra

Az elmúlt évtizedben az okosórák elindultak világhódító útjukra. Ahogy a zsebünkben lapuló mobiltelefon, úgy a karunkon rezgő okosóra is a mindennapok részévé vált, méghozzá döbbenetesen rövid idő alatt. Nem csoda, hisz óriási kényelem az, hogy nem kell minden üzenet, minden e-mail érkeztekor elő vennünk telefonunkat, sőt, rengeteg ilyen eszközről akár hívást is indíthatunk és fogadhatunk, megidézve egy kicsit a Knight Rider szellemét.

Azonban hiába az okoskütyük térhódítása, nagyon sokan még mindig a klasszikus karórára esküsznek, hisz sok esetben az nem csupán egy időt mutató eszköz, hanem ékszer, nem egyszer pedig státuszszimbólum is. A választás azonban a hagyományos karórák esetében sem mindig egyszerű, s bár sokan egy-egy márka megrögzött hívei, azt már nehezebben döntik el, hogy elemes (quartz) modellt, vagy egy klasszikusnak számító automata szerkezetű példányt vásároljanak-e. A rendelkezésre álló költségkeret persze nagyban segítheti ezt a döntést, hisz a pár tízezer forintos kategóriában szinte kizárólag elemes órákat találhatunk, azonban ha a büdzsé átlépi a százezer forintot, akkor a kínálat hirtelen kiszélesedik.

Egy aprólékosan kidolgozott automata óra pedig valóban egy ékszer, nem csak egy kecses női, de egy férfi csuklón is. Ráadásul túl sok mindenre nem is kell odafigyelnünk a használat során, tulajdonképpen csak arra, hogy valóban használjuk. Ezekben az órákban ugyanis a billegő rotor biztosítja a járástartalékot, ehhez azonban az kell, hogy az óra mozgásban legyen. Szerencsére van megoldás azokra a napokra is, amikor nem szeretnénk felhúzni: ha nem egy hagyományos dobozban, tároljuk, hanem vásárolunk egy óraforgatót, akkor soha nem lesz problémánk az óra “merülésével”. Ezen felül érdemes 5-6 évente egy szakszervizben kitisztíttatni és leolajoztatni a szerkezet, így biztosítva, hogy karóránk évtizedekig hibátlanul működjön.