A sclerosis multiplex egy krónikus, az agyi és a gerincvelői idegeket megtámadó, potenciálisan rokkantsághoz vezető autóimmun betegség. Világszerte mintegy egymillió ember szenved ebben a nehezen diagnosztizálható betegségben.
A sclerosis multiplex olyan betegség, amelyben az immunrendszer idegenként azonosítja a szervezet saját anyagait és megtámadja azokat. Ez idegkárosodáshoz vezet, ami lelassítja, vagy megakadályozza az izomkoordinációért, az izomerőért, az érzékelésért és a látásért felelős idegeken az ingerület továbbítódását. A betegségnek dupla annyi nő esik áldozatul, mint férfi. Az első tünetek 20 és 40 éves kor körül jelentkeznek. A betegség lefolyása kiszámíthatatlan, súlyossága változó. Van, akinél csak enyhe tünetek jelentkeznek, másoknál tartós funkcióromlás alakulhat ki. A sclerosis multiplex tünetei sokfélék lehetnek az érintett idegek elhelyezkedésétől függően. A panaszok nem minden esetben fordulnak elő egyszerre.
A tünetek lehetnek: kettős látás vagy homályos látás, zsibbadás és gyengeségérzés egy vagy több végtagban, részleges vagy teljes látásvesztés, égő- vagy hidegérzés, remegés, bizonytalan járás, koordinációs zavar, szédülés, fáradtság, valamint elektromos sokkszerű érzés bizonyos fejmozdulatok után. A betegség pontos diagnózisa neurológiai vizsgálatokkal állítható fel. Ilyen például az MR vizsgálat, illetve a a liquor – az agy gerincvelői folyadékának – laboratóriumi vizsgálata, az idegpályák elektromos úton történő vizsgálata. Az esetek többségében megfelelő kezelés mellett a betegek többsége még évekig munkaképes maradhat a tartós állapotromlás bekövetkezte előtt. A sclerosis multiplex a várható élettartamot is befolyásolja: a halálozás átlagosan 65 éves életkorban következik be.