A hazai brókerbotrány kapcsán kialakult helyzet kétségtelenül a magyar tőkepiac legkomolyabb válságának számít a rendszerváltás óta. 2015. február 23-án indult a Buda-Cash Brókerház Zrt.-vel, majd folytatódott március 6-án a Hungária Értékpapír Zrt.-vel, s végül tetőzött március 10-én a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. kapcsán.
[wp_ad_camp_1]
A szakemberek szerint az események rövid távú hatásain már túl vagyunk, de az biztos, hogy a jövőben a befektetők gondolkodására hatással lesznek az elmúlt hónapokban történtek. A Questor 1996 óta foglalkozik ingatlanfejlesztéssel, s az óta jelentős ingatlanvagyont halmozott fel, melyek értékesíthetősége a jelenlegi helyzetben a legfontosabb. A Quaestor tevékenysége során kötvényeket bocsátott ki, az értük kapott pénzt befektette, majd a lejáró kötvényeket és azok hozamait így fizette vissza. Mint kiderült azonban a befektetések nem megfelelően történtek, és nem sikerült elegendő nyereséget elérni. A Jegybank vizsgálata alapján kiderült, hogy nem csak kifizetési nehézségek voltak felelősek a kialakult helyzetért, hanem az a 150 milliárd értékű fiktív kötvény is, amelyet illegálisan bocsátottak ki. A Beva a Questor fiktív kötvényeseinek kifizetésére 153, 8 milliárd forintot különített el.
A Buda-Cash brókerház esetében a felhalmozott hiány nem egyik percről a másikra keletkezett, hanem az információk szerint már 1997 óta jelen van, s az akkor még csak 2 milliárdos hiány nőtte ki magát az elmúlt időszakban. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálata alapján kiderült, hogy tulajdonképpen az óta dupla könyveléssel működött a cég, és az ügyfelek pénzével gyakorlatilag olyan ügyleteket folytattak a vezetők, amelyek saját bevételeiket növelték. Összesen körülbelül százmilliárd forintról van szó, és kérdéses, mennyire lesz elegendő a Beva mostani vagyona. A tagdíjak megemelésének valószínűleg az egyre fogyatkozó számú tag issza majd meg a levét, ugyanis míg év elején 62 taggal rendelkezett, addig mára hattal kevesebbel.