Az ujjlenyomatok nedvességszabályozó mechanizmusa erősíti az emberi érintést

Az emberi ujjlenyomatoknak van egy önszabályozó nedvességmechanizmusa, amely nemcsak abban segít, hogy elkerüljük okostelefonunk leejtését, hanem a tudósok szerint jobb protetikus végtagok, kifejlesztésében is segítenek – derül ki egy új tanulmányból.

[wp_ad_camp_1]

A főemlősök – beleértve az embereket és a majmokat – a kezükön és a lábukon epidermális gerinceket alakítottak ki, nagyobb verejtékmirigy-sűrűséggel, mint másutt a testükön. Ez lehetővé teszi a bőr nedvességének pontos szabályozását, hogy nagyobb tapadást biztosítson a tárgyak fogásakor. Az ujjlenyomatok segítenek növelni a súrlódást, ha sima felületekkel érintkeznek, fokozzák a durva felületek tapadását és növelik a tapintási érzékenységet. Nedvességszabályozó mechanizmusuk biztosítja a bőr keratinrétegének lehető legjobb hidratálását a súrlódás maximalizálása érdekében. A Birminghami Egyetem kutatói együttműködtek a dél-koreai kutatóintézetek, köztük a Szöuli Nemzeti Egyetem és a Yonsei Egyetem partnereivel – eredményeiket nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) publikációban tették közzé.

Mike Adams, a termékmérnöki és gyártási professzor a Birminghami Egyetemen a következőket kommentálta: “A főemlősök epidermális gerinceket fejlesztettek ki a kezükön és a lábukon. Szilárd tárgyakkal való érintkezés során az ujjlenyomat-gerincek fontosak a tapadás és a precíz kezelés szempontjából. Szabályozzák a külső forrásokból vagy a verejtékpórusokból származó nedvességszintet, hogy a súrlódás maximalizálódjon, elkerülve a „katasztrofális” csúszást, így például megtartjuk az okostelefont.” “Az ujjbetétek súrlódásának hatásának megértése elősegíti a reálisabb tapintású érzékelők kifejlesztését – például robotikai és protetikai alkalmazások esetén, valamint haptikus visszacsatolási rendszerek során is jól jöhet az érintőképernyőkhöz és a virtuális valóság környezetéhez.”