Amit tudni kell az ajtó- és ablakérzékelőkről

Az ajtó- és ablakérzékelők alkotják az otthoni biztonsági rendszerek gerincét. A legtöbb rendszerhez beállított számú érzékelő tartozik, majd továbbiakat is vásárolhat az extra védelemért. Ideális esetben az érzékelőket a ház minden ajtójára és ablakára fel lehet helyezni, bár néhány ember pénzt takarít meg azzal, ha csak a ház alsó szintjén helyez el ilyeneket.

[wp_ad_camp_1]

Ha egy ajtó vagy ablak kinyílik vagy megsérül, amikor a riasztó be van kapcsolva, az érzékelő jelet küld a fő kezelőpanelre, riasztást váltva ki. Az ajtó- és ablakérzékelők két darabból állnak. Az egyik maga az ajtóra vagy ablakra illeszkedik, míg párja a kerethez kapcsolódik. A ragasztó általában az érzékelőket a helyén tartja, bár az érzékelők közvetlenül a keretbe csavarhatók. Helyezze az érzékelő két elemét közvetlenül egymás mellé; amikor a két darab elválasztódik, például amikor kinyitják az ajtót vagy az ablakot, jelet küldenek a riasztópanelnek. Az érzékelők vagy közvetlenül be vannak vezetve a riasztóberendezésbe, vagy van akkumulátoruk a tápellátáshoz, így vezeték nélkül működhetnek. A vezetékes érzékelők több időt és erőfeszítést igényelnek a telepítéshez, míg a vezeték nélküli érzékelők akkumulátorait gyakran ellenőrizni kell, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok nem merültek-e le.

A két érzékelőelem közötti kapcsolat többféle módon alakítható ki. Néhány érzékelő mágnesekre támaszkodva hozza létre a kapcsolatot. Ha az érzékelő két részét elválasztják, a mágneses mező megtörik, és a riasztó kialszik. Mások a fénysugárra támaszkodnak, az érzékelő egy darabja generálja a fényt. Ha a fénymező megsérül vagy kikapcsol, miközben a rendszer be van kapcsolva, akkor a riasztó bekapcsol. A riasztópanel gyakran figyelmeztet, ha az érzékelők nem működnek megfelelően, de hetente ellenőrzéseket kell végezni a problémák felfedezése és megoldása előtt, még mielőtt azok súlyossá válnának. Az érzékelőket a helyükön tartó ragasztó idővel elveszíti erejét.