Akárcsak a felnőttek, a gyerekek is tapasztalják a féltékenység érzését. Kiválthatja ezt a kistestvér érkezése, egy játék vagy egy ruha, amit másik kisgyereknél látnak, de akár még a család négylábú kedvence is. Hogy kezelni tudjuk, előbb meg kell értenünk, mi játszódik le ilyenkor a gyerekekben.
[wp_ad_camp_1]
A féltékenység nem egyforma minden gyereknél. Természetüktől fogva vannak, akik hajlamosabbak erre, míg másoknál csak ritkán fordul elő. A féltékenység egy sor negatív “tünetben” nyilvánul meg, melyeket a szülők tévesen gyakran a rossz viselkedés kategóriájába sorolnak be és nem is ásnak mélyebbre a gyerek lelki világában, pusztán a fegyelmezéssel próbálják megoldani a kérdést.
A gyerekek akár agresszívvá is válhatnak vagy szándékosan rosszalkodni kezdenek, hogy felhívják magukra a figyelmet. Bármelyik jelét is tapasztaljuk, féltékenység miatt soha sem szabad büntetni a gyereket. Természetes emberi érzésről van szó, melyet kezelni meg kell tanítani a kicsiket. Ezt gyermekkorban megtenni különösen fontos, hiszen felnőttként is kiegyensúlyozottabb életet élhet, ha tudja kezelni az érzelmeit – köztük a féltékenységet is.
Szakmai segítségre akkor van szükség, ha az otthoni kísérletek a probléma megoldására nem jártak sikerrel. Ekkor érdemes gyermekpszichológushoz fordulni, aki kreatív módszereket tud javasolni, melyekkel otthon is könnyebb lesz megküzdeni a féltékenységgel.