A kritika minden munkában – és az életben – együtt jár a területtel. Tehát az állásinterjún a felvételi menedzser valószínűleg megkérdezi Önt arról, hogyan kezeli ezeket a kritikákat.
[wp_ad_camp_1]
Ez egy viselkedési kérdés formájában fordulhat elő, például: „Írja le azt a pontot, amikor a munkáját bírálták és hogy hogyan kezelte azt.” A válasza – az ön által választott történet és hogy hogyan beszél róla – sokat el fog mondani nekik a karakteréről és arról, hogy nyomás alatt hogyan teljesít. Az igazság az, hogy a siker érdekében mindnyájunknak nyitottnak kell lennie a kritikákra. Ha nem, akkor nem vagyunk edzhetők. Nem lesz nyitott olyan dolgok megtanulására, amelyek jobbá tesznek, mint amilyen korábban volt. És ha ezt nem tudja megtenni, akkor nem növekszik, és soha nem lesz olyan kiteljesedett vagy olyan értékes, mint amilyen lehetne a karrierje során. A kérdés, amelyet mindannyiunknak fel kell tennünk magunknak: „Képezhető vagyok-e?” Az a képességünk, hogy kritikát fogadjunk és tanuljunk belőle, döntő fontosságú a sikerünk szempontjából. Ha nem veszi jól a kritikát, és mindig védekezővé válik, akkor az emberek abbahagyják a próbálkozást. Lehet, hogy ez kedvesebb önnek, de végső soron önnek fáj. Ha a főnöke nem tud kommunikálni önnel, és nem segít abban, hogy jobb legyen a munkában, akkor végül elveszítik önt.
Senki sem tökéletes. Mindannyian tanulhatunk és fejlődhetünk. Mindenkit kijavíthatunk vagy új helyre edzhetünk. Jobbak és erősebbek leszünk miatta. Hogyan hangzik egy jó kritika-válasz történet? Alapvetően, ha azt kérdezik öntől, hogyan kezeli a kritikát egy állásinterjún, akkor a válaszának így kell hangoznia: Mondjon egy olyan időpontot, amikor valaki elmondta, hogyan tudna valamilyen feladatot másképp vagy jobban elvégezni. Beszéljen arról, hogyan reagált és mit tett, miután megkapta a kritikát (hogyan teljesítette jobban ezt a feladatot). Ez a struktúra illeszkedik a STAR technikához.