A rozmaring története és felhasználása

A rozmaring már az ősidők óta ismert fűszer és gyógynövény. A népművészetben az emlékezés és a hűség jelképe volt. A népi gyógyászatban, mint görcsoldót használták, de voltak helyek, ahol a borok ízesítése során is alkalmazták.

[wp_ad_camp_1]

Mediterrán növény, hazánkban cserépben nevelhető. Virágzása márciustól májusig tart. Kinézete miatt, gyakran összetévesztik a levendulával. Illata kámforos-tömjénes, melyről rögtön beazonosítható. Ha otthonunkban termeljük, és nem akarunk a friss levelek szedésére várni, érdemes a magvak helyett, cserepes növényt vásárolnunk. Hazánkban nem tűri a telet, szóval ősszel érdemes a lakásba vagy bármilyen fagymentes helységbe vinni, mivel az utóbbi évek nagy téli hidegei, végezhetnek vele. Szárazságtűrő, a humuszban gazdag, homokos talajt kedveli a leginkább, és így tud a legjobban fejlődni. Egész nyáron át nyírhatjuk a leveleit. Ezzel vigyáznunk kell, hogy csak a fás részei felett vágjuk vissza, mivel ha túlságosan alacsonyra nyírjuk, lehet már legközelebb, nem hajt ki. Jelentős kártevői nincsenek. Szaporíthatjuk magról, nyár elején pedig dugványozással.

Rozmaring
Rozmaring

Teája kiváló étvágygerjesztő és emésztést javító. Serkentően hat a központi idegrendszerre és fokozza a vérellátást. Ezenkívül még jó fejfájás csillapító, görcsoldó, baktériumölő, de használhatjuk még menstruációs- és változókori panaszok, valamint vérkeringési zavarok esetén is. Illóolaja tökéletes hajkondicionáló, ami alkalmazható még izom és ízületi panaszokra is, mint fájdalomcsillapító. Ilyenkor, csak dörzsöljük be az adott területet és nemsokára érezhetjük a kívánt hatást. Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít. A konyhában használják mártások, pácok, szárnyas sültek, gomba, halételek és zsírosabb húsételek fűszerezésére.