A hő és a hőmérséklet tudománya a főzésben

Mi a főzés?  Egy igazi, szenvedélyes szakács elmondhatja, hogy a főzés maga az élet. Anyám valószínűleg azt mondaná, hogy ez házimunkát jelent, míg a feleségem nagynénje azt mondaná, hogy a főzés kultúra, család, hagyomány és szeretet. És igen, a főzés mindezen dolgokat jelenti, de itt van egy technikaibb módszer a gondolkodásra: A főzés az energia átadásáról szól.

[wp_ad_camp_1]

Hő alkalmazásáról van szó a molekulák szerkezetének megváltoztatására. Arról szól, hogy kémiai reakciókat ösztönözzünk az ízek és textúrák megváltoztatására. Arról szól, hogy finom dolgokat hozzunk létre a tudomány által. És még mielőtt megérthetnénk, mi történik, ha hamburgert sütünk, vagy akár milyen felszereléssel szeretnénk elárasztani a konyhánkat, először egy nagyon fontos koncepciót kell a fejünkbe vésnünk, mivel ez hatással lesz mindenre, amit csinálunk a konyhában, kezdve attól, hogy melyik edényt és serpenyőt használjuk. Ez a következő: a hő és a hőmérséklet nem ugyanaz.

A hő energia. A harmadik osztályos fizikalecke elmondja, hogy a körülöttünk levő levegőtől a kemence oldalán lévő fémig minden molekulából áll: aprócska dolgokból, amelyek gyorsan rezegnek, vagy folyadékok és gázok esetén gyorsan visszapattannak egy véletlenszerű módon. Minél több energiát adunk egy adott molekularendszerhez, annál gyorsabban rezegnek vagy ugrálnak, és annál gyorsabban viszik át ezt a mozgást bárhová, amit csak megérintenek. A hőmérséklet olyan mérőrendszer, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudjuk mennyi energia van egy adott rendszerben. A rendszer hőmérséklete nemcsak a testben lévő teljes energiamennyiségtől függ, hanem néhány egyéb jellemzőtől is: a sűrűségtől és a fajlagos hőteljesítménytől. A sűrűség annak a mértéke, hogy egy adott térben hány anyagmolekula van. Minél sűrűbb a közeg, annál több energiát tartalmaz egy adott hőmérsékleten.