A francia forradalom főbb szakaszai

A nagy francia forradalom nem hiába kapta a „nagy” jelzőt, hiszen szakaszai valamivel több, mint tíz évet ölelnek fel. Mielőtt azonban rátérnénk ezekre a szakaszokra, érdemes lenne megismerkednünk az azt megelőző helyzettel, viszonyokkal.

[wp_ad_camp_1]

Franciaország a 18. században Európa legnépesebb országa volt, ahol az emberek döntő többsége mezőgazdasággal foglalkozott. A társadalom szerkezete merev volt. Az ország válságos helyzetbe került már csak azért is, mert az uralkodó, XVI. Lajos alkalmatlan volt a trónra, és a rossz adórendszerrel végül csődbe juttatta a királyságot. Emellett az arisztokrácia is a hatalom megszerzésére törekedett. Ilyen körülmények között jutunk el a francia forradalom első szakaszáig, mely az alkotmányos monarchia kivívásának a korszaka, és 1789. július 14-ével kezdődik, amikor is a polgárság a párizsi felkeléssel válaszol a király azon kérésüknek az elutasítására, hogy a francia rendi gyűlésben a polgárság szavazatai is érjenek annyit, mint a papságé és a nemességé. A francia nép ezen a napon elfoglalja a Bastille-t, Párizsban pedig megalakul a Nemzetőrség. Augusztusban elfogadják az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. 1791-ben létrejön az Alkotmányos Monarchia. Mindeközben a porosz és Habsburg uralkodó büntetéssel fenyegetik az országot a francia király bántódása esetén. Franciaországban a Girondista kormány hatalomra kerülésével pedig 1792-ben ki is tör a háború. Mikor kiderül, hogy a francia király kapcsolatban áll az ellenséggel, felbőszíti a népet, és 1792. augusztus 10-én elfogják a királyt, majd félévre rá ki is végzik. Ezzel a dátummal pedig el is kezdődik a második szakasz, a girondista köztársaság. 1792 őszén új kormányzati szerv jön létre, a Nemzeti Konvent.

Francia forradalom
Francia forradalom

A problémák azonban nem szűnnek meg, 1793 elején sokan éheznek, az élelmiszer-ellátás nem működik. Június 2-án a Konventet fegyveresek veszik körül, mellyel el is érkeztük a harmadik szakaszig, a jakobinus mozgalomig. A jakobinusok 1793 őszén kivégzik a fontosabb girondista politikusokat Marie Antoinette-tel egyetemben. 1794 tavaszán Robespierre kivégezteti a radikálisokat és a mérsékelteket is. Július végére azonban őt és 74 helyi vezetőt elkapnak, és 27-én lefejezik őket. Ezzel a dátummal indul az utolsó, negyedik szakasz, a Thermidori Köztársaság, melynél a tehetősebb középosztály kerül a hatalomra. A kormány szerepét innentől egy öttagú direktórium látja el. A törvényhozás pedig az ötszázak és a vének tanácsából áll. 1795 után bal és jobb oldalról is támadások fenyegetik a köztársaságot. Az 1799. november 9-én elkövetett államcsínnyel Bonaparte Napóleon végül megszerzi a hatalmat, és a Köztársaság Első Konzuljává kiáltja ki magát. A francia forradalom pedig ezzel véget ér.