Nagyon sok olyan növény terem hazánkban, melynek gyümölcse kifejezetten finom és sok minden készíthető belőle. Ilyen például az egres is, amely Európában szinte az egész kontinensen megtalálható, sőt átnyúlik Észak-Afrikába és keleten a Kaukázusokon át Észak-Kínáig terjed. Az Alpokban 1800, a Kárpátokban 1400 m magasságig nyomul.
[wp_ad_camp_1]
Az egres vagy más néven brüszke, piszke, pöszméte vagy köszméte, a kőtörfű-virágúak rendjébe és a ribiszkefélék családjába tartozó. Az egres 50-150 centiméter magas, a magasságánál valamennyivel szélesebb, sűrű ágrendszerű, lombhullató cserje. Áprilisban virágzik, és termése 8-15 milliméter hosszú, gömbölyű vagy ovális sárgás vagy zöldes lédús álbogyó. Felülete csupasz vagy szőrös-molyhos is lehet. Az egres bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ártéri erdők, szurdok erdök növénye. Nem kedveli a sűrű aljnövényzetet, emiatt inkább sekélyebb talajokon, erdő széleken található meg. A tápanyagokban gazdag és friss, üde talajt kedveli, a vályogos és humuszos, valamint agyagos talajok kedveznek számára.
A egresnek nagyon kevés a kalóriatartalma, és nagyon gazdag vitaminokban: A-, B1- és C-vitaminban, káliumban, kalciumban, foszforban, niacinban. Ezek mellett a szervezet számára fontos elemek is megtalálhatók benne, mint például a citromsav, gyümölcs- és szőlőcukor. Rendszeres fogyasztása kedvező hatással van a szívre, a vesére és a májra is. A természetgyógyászatban rendszeresen alkalmazzák a lázzal és gyulladással együtt járó betegségek ellen is. Az egresből készült tea és szörp nyugtatóan hat a szervezetre. Székrekedéses panaszok ellen is kiváló megoldás, rendszeres fogyasztása pedig megszünteti az emésztési problémákat. Egy jellegzetes ízű gyümölcs, amelyből készíthetünk szörpöt, rakhatjuk gyümölcssalátába vagy akár süteményekbe is.