Az évezredek folyamán a különböző népek kultúrájának köszönhetően többféle időszámítás létezett, a krónikások ezek mindegyikét valamilyen nagy történelmi eseményhez kötötték. A zsidó időszámítást a világ teremtésétől, a mezopotámiait I.Szargon uralkodó születésétől, az óegyiptomit I.Menész trónra lépésétől, a rómait a város alapításától, a keresztény időszámítást pedig Jézus születésének feltételezett időpontjától számítják.
[wp_ad_camp_1]
A keresztény időszámítás mondható a legelterjedtebbnek a világon, azonban máig is kérdéses, hogy valójában hányat is írunk most, történészek ugyanis még napjainkban sem értenek teljesen egyet e téma kapcsán. Vannak, akik szerint jelenleg nem 2015-öt, hanem 2019-et, mások szerint pedig 2023-at kellene írnunk, Jézus születési időpontjának egykori megállapítása ugyanis nem bizonyult pontosnak. A közhiedelemmel ellentétben időszámításunk még messze nincs 2000 éves sem, ugyanis Európában még az ötödik században is Diocletianus császár trónra lépésétől számították az éveket, ez az időpont a mostani naptáraink alapján nagyjából 284-re tehető. A keresztény időszámítás értelmi szerzője Dionysius Exiguus római apát és krónikás volt, aki 532-ben úgy vélte, ha igazán fontos történelmi eseményhez kell kötni az idők kezdetét, akkor helytelen mindezt egy pogány császárral kapcsolatba hozni, így Jézus születését javasolta támpontnak.
A megváltó születésének pontos időpontja azonban máig ismeretlen, így szinte biztos, hogy a mai is használatban lévő időszámítás nem pontos, Krisztus ugyanis történészek és bibliai források szerint nagyjából 4 vagy 8 évvel korábbra tehető, mint ahogyan azt Dionysius gondolta. Egy év eltérés már onnan is adódik, hogy a hatodik században még a római számok voltak használatban, márpedig a római számozás nem nullával, hanem eggyel kezdődik. Ezen kívül a Jézus születése körüli események is vita tárgyai, ilyen például Augusztus császár uralkodásának ideje, valamint Heródes király halálának időpontja.