Nagyon sok kismamában merül fel a kérdés, hogy miután életet adott a gyermekének, hogyan valósítsa meg a táplálását. A legtöbben a természetes táplálás, vagyis a szoptatás mellett döntenek. Azonban arra is van példa, hogy valaki megtehetné, hogy szoptat, viszont mégis a másik megoldást választja, nagyrészt kényelmi okokból. Mindkét variációnak megvannak az előnyei és a hátrányai is, és senkit sem szabad elítélni a döntéséért.
[wp_ad_camp_1]
A szoptatás persze mindig az első helyen áll, mivel ez a természetes, mindenki számára előnyösebb megoldás. Az anyatej nagyon fontos a gyerek immunvédelmének kialakítása szempontjából, és olyan védelmet tud adni, amelyet a bolti tápszer nem. Azonban nem található meg benne az a szükséges vasmennyiség, amelyet a bolti tápszerekhez hozzáadnak, tehát másféle képen kell majd azt pótolni. Az anyatejes etetés azért is sokkal tanácsosabb, mert ily módon a gyerek nem csak táplálékhoz jut, hanem meg is nyugszik szopás közben. Hogyha valaki cumisüvegből etet, akkor az már teljesen más, mivel nincs meg az a bőrfelületi kontaktus, amely létrehozná a meghittséget. Ezért, aki üvegből etet, figyelnie kell, hogy minél csendesebb környezetben tegye meg azt, és minél közelebb legyen a gyerekhez is.
A tejporos etetés kényelmi szempontokból sokkal előnyösebb, hiszen az anyának megvan az a szabadsága, hogy ne ő kelljen minden egyes táplálásnál jelen legyen, hanem rá tudja azt bízni az apukára, vagy más rokonokra, barátokra. Azonban ha csak lehet, mindenkinek a szoptatást kellene választania legalább az első fél évben. Ezt követően lassan rá lehet térni a „rendes” ételek adására is, viszont a tej legalább egy, vagy másfél éves koráig fontos részét kell, hogy képezze a baba táplálásának. Van, aki egészen egy éves koráig kizárólag csak anyatejen él, ami elég neki, viszont gondjai lehetnek később az új ízek megszokásával.