Tanultuk már, milyen rég volt! A Naprendszer keletkezése általános iskolai tananyag, ám tudásunk kopni hajlamos, ezért néha nem árt feleleveníteni az eddig betáplált adatokat. Hogy is keletkezett hát a Naprendszer?
A Naprendszer keletkezésére már régóta számos tudós kísérelt meg átfogó magyarázatot adni, de sajnos egyre másra fullad kudarcba a próbálkozás. A technikai felkészültségünk még kevés ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű anyagot gyűjtsünk és csupán elméletek léteznek, melyek némelyikére bizonyítékul csupán a logika szolgál. Az egyik legvalószínűbb és általánosan elfogadott elmélet szerint a Nap és a bolygók egy csillagközi anyagfelhőből alakultak ki. Ez az anyagfelhőa tömegvonzás eredményeként egyre gyorsabban forgott és húzódott össze. A Naprendszer középpontját képező Nap ennek a felhőnek a központi, legjobban összesűrűsödött magjából lett. A világegyetem számtalan galaxisából a miénk, a Tejútrendszer csak egyetlen apró kis pont, mely mintegy 200 milliárd csillagot foglal magába.
Naprendszer
A tömörülő csillagközi anyagban folyamatosan hűlő szemcsék egymásnak ütköztek, így álltak össze egyre nagyobb szemcsékké, majd vékony koronggá, aztán egyre nagyobb testekké, míg létrejöttek belőlük a bolygók. A Naphoz közel Föld típusú, tömör égitestek alakultak, míg a Naptól távolodva Jupiter típusú, lazább szerkezetű égitestek jöttek létre. A Föld tehát ennek a felfoghatatlanul hosszú folyamatnak az eredménye, mai formája pedig csak ezt követően kezedett el kialakulni, jelenleg is egy folyamaton megy keresztül. A Föld az ütközési energia és radioaktív bomlás miatt egyre hevült. Mikor a fémek megolvadtak, lesüllyedtek az anyag középpontába, így jött létre a Föld magja. A könnyebb anyagokból a köpeny, a legkönnyebbekből pedig a kéreg alakult ki.