Mint mindenkinek, a fogyatékossággal élőknek is járnak különböző adókedvezmények. Ezt viszont nem mindenki, sajnos csak kevesen tudják. De vajon mekkora adókedvezmény illeti meg őket? És egyáltalán kiket nevezünk fogyatékossággal élőknek? Néhány igen fontos dolog következik, melyet jobb ismerni a fogyatékossággal élő adózónak, és a családjának.
Fogyatékossággal élőnek az tekinthető, akinek hosszan tartó fizikai, értelmi, érzékszervi vagy pszichoszociális károsodása van, valamint ez a károsodás korlátozhatja őt az életben való egyenlő társadalmi szerepvállalásban. A fogyatékosságot változó fogalomként is lehet említeni, hiszen bárki bármikor fogyatékossá válhat. Emellett nem betegség, hanem egy állapot. Sajnos sokszor lenézik a fogyatékossággal élő személyeket, gyerekeket, és a fiatalokat. Pedig ők is ugyanolyan emberek, nekik is megjár, ami a normális embernek. Hiszen mindenkinek joga van az élethez, és minden máshoz. Tehát némi kedvezményhez is.
Kik kaphatnak adókedvezményt?
Fogyatékos személyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 40. §-a szerint a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától a jelen állapot fennállása idején az adójából adókedvezményt vonhat le. Havi összege ennek az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg. Tehát akkor idén havonta 5 250 forint lesz a személyi jövedelemadóból levonható személyi kedvezmény összege.
Súlyosan fogyatékos személynek a Szja tv. 40. § (2) bekezdése szerint az tekinthető, aki Személyi kedvezményben részesülhet az a személy, aki orvosi igazolással rendelkezik a fogyatékosságáról, valamint a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet melléklete szerint említett egyik vagy esetleg több betegségben szenved. Valamint az is, aki fogyatékossági támogatásban vagy rokkantsági járadékban részesül. Mindazon személyek igénybe vehetik a kedvezményt, akik a rendelet mellékletében szenvednek valamelyik betegségben, vagy pedig valamelyik fogyatékossággal élnek, és ez megállapításra került a külön jogszabályba foglaltak szerint a 49/2009. (XII.29.) számú EüM rendelet alapján.
A Kormányrendelet alapján a fogyatékosságok illetve betegségek fő csoportjai:
– pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
– schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
– daganatos megbetegedések egyes fajtái
– mesterséges testnyílással élő személy
súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
– emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség) – ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
– egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
– veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
– hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő.
– Látási fogyatékosság megállapítható, akinek mindkét oldalon a látótere körkörösen húsz foknál szűkebb. Esetleg a látóélessége mindkét szemén legfeljebb 5/70, vagy pedig az egyik szemén legfeljebb 5/50, vagy a másik szeme hiányzik. Vagy pedig a közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál is rosszabb. A fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása a döntő a szürkehályog műtéttel kapcsolatban. Adókedvezményre az a személy jogosult, akinek nem javasolható a műtét, mivel az orvos szerint a beavatkozástól nem várható javulás.
– Hallási fogyatékosság megállapítható, ha a hallásküszöb-érték 60 dB felett van a beszédfrekvenciákon mindkét fülön.
– Mentális fogyatékosság megállapítható annál a személynél, akinek 70-es érték alatt van az intelligencia kvóciense. Ennek a tesztnek normál állapotban 100-nál van az átlaga.
– Mozgásszervi fogyatékosság megállapítható annál a személynél, aki tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni. Elmenni a megállóhelyekre, felszállni a járműre, majd leszállni, mivel ezek a feladatok rendkívül nagy nehézséget jelentenek a számára, vagy egyszerűen meg se bírja oldani ezeket. Ezen felül nem képes tartós állásra, vagy kapaszkodásra sem. Rászorul a kerekesszékre, művégtagra, járógépre, két mankóra vagy botra, járókeretre, személyemelőre vagy lépcsőliftre.
– krónikus légzési elégtelenségben szenvedő – veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
– egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma).
Ezeken a felsorolt csoportokon belül BNO kódokkal jelölik a betegségeket, melyek alapján könnyű beazonosítani, hogy a Kormányrendelet alapján az adott megbetegedés kedvezményre jogosultságnak illetve fogyatékosságnak minősül-e.
Fontos tudni, hogy a jogosultságot nem a kezelési mód, például nem a tabletta vagy az inzulin határozza meg, hanem a BNO kódja. Éppen ezért a cukorbetegek nagyon figyeljenek a BNO kódjukra, mivel csak az 1-es típusú cukorbetegség bármilyen formája, vagyis BNO kódja: E100-109, és a 2-es típusú cukorbetegség szövődményes formái, BNO kódja: E110-117. A többi esetben, amik szövődmény nélküliek, azok nem jogosultak a kedvezmény igénybevételére. Ugyanez a helyzet a gyakorlatban nem alkalmazott E 1180-as kód esetén is. Az igényjogosultságot tehát a BNO és nem a kezelési mód (tabletta, inzulin) határozza meg.
Hogyan lehet igénybe venni ezt az adókedvezményt?
A nyilatkozatot le kell adni a munkáltatónak vagy a kifizetőnek, amennyiben a magánszemély munkáltatóval vagy rendszeres bevételt juttató kifizetővel rendelkezik a Szja tv. 48. §(3) bekezdése alapján.
A fogyatékosság minősítésére és annak igazolására vonatkozó előírásokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. A háziorvos állíthatja ki a rendelet mellékletében foglaltak szerint az igazolást a szakambulancia vagy pedig a kórházi osztály szakorvosa által készített orvosi dokumentáció szerint. A fogyatékosság lehet végleges vagy átmeneti, ennek a kimondására a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa a jogosult.
Erre a kedvezményre még az a személy jogosult, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot megállapították az 1998. évi XXVI. törvény alapján. Ez a fogyatékossági támogatás havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás, és független a fogyatékos személy jövedelmétől. A fogyatékosság megállapítását orvos-szakértői szerv végzi el, és a kincstárhoz kell benyújtani a fogyatékossági támogatás megállapítása iránti igényt. Ez a támogatási mód teljesen ingyenes, és adómentes.
Aki rokkantjáradékos, az is kaphat adókedvezményt. A rokkantjáradékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve előtt munkaképtelenné vált teljesen, illetve 80 százalékot vagy annál jobban meghaladó egészségkárosodást szenvedett, de nem állapítottak meg baleseti nyugellátást, vagy csak sima nyugellátást sem. A rokkantjáradékot az igénylő kérelme alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatóság állapitja meg és folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Aki térítés nélküli intézményben van elhelyezve annak nem folyósítható ez a járadék.
A rokkantsági járadékban részesülők a járadékot megállapító határozat számát, akik pedig fogyatékossági támogatásban részesülnek, azok pedig a támogatást megállapító határozat számát kell feltüntetniük a nyilatkozaton. Orvosi igazolás sem kell a nyilatkozathoz.
Fontos tudni, hogy elég csak nyilatkozni a jogosultságról, és az orvosi igazolást sem kell csatolni. De szükséges megőrízni azt. Akinek pedig végleges az állapota, annak elég csak egyszer nyilatkozni, nem kell minden évben megismételnie. Az is fontos, hogy akinek utólag állapítják meg a jogosultságát valamely adóévet követően, a kedvezményt önellenőrzéssel visszamenőlegesen érvényesítheti az egészségkárosodás megállapított kezdőnapjától számítva. Ha viszont a fogyatékossággal élő személy nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a személyi kedvezményt nem érvényesítheti más személy, például szülő sem.
Mit tartalmazzon a nyilatkozat?
A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló egészségügyi miniszteri rendelet [49/2009. (XII.29.) EüM rendelet] alapján az igazolásnak tartalmaznia kell:
– a súlyosan fogyatékos személy személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét
– az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát
– a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítását
– ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítását
– az igazolás kiállításának dátumát
– az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.
Utólagos érvényesítése a kedvezménynek
Amennyiben valaki jogosult lett volna az adókedvezményre, mivel a felsorolt betegségek egyikében szenved, akkor érvényesítheti a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az öt éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével.
Önellenőrzéssel módosítható az utolsó év, mely a 2009. adóév. A 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon ellenőrizhető.
Mire érdemes még odafigyelni?
Ellenőrízheti az adóhivatal az adókedvezmény igénybevételét, így az adózó felelőssége, hogy jogszerűen veszi-e igénybe a kedvezményt, és valóban megfelel-e minden törvényi feltételnek. Amennyiben mégsem felelt meg, és a NAV ezt megállapítja, akkor az igényelt összeg felét ki kell fizetni, vagyis megbünteti az adóhivatal. Éppen ezért érdemes felkeresni a háziorvost, aki tanácsot tud adni az illető személynek, hogy az ő betegségére jár-e adókedvezmény, és ezzel kapcsolatban mik a tennivalói. Tehát, ha például az adózónak veleszületett szívbetegsége van, már akkor is érdemes utána érdeklődni ennek az adókedvezménynek a háziorvosától például.
Amennyiben még mindig nem világos valami, például nem tudja az illető, hogy mit kell tennie, hogyan kell elindulnia, érdeklődhet a NAV-nál is. Ott készségesen elmondanak minden fontos teendőt az adókedvezménnyel kapcsolatban. Pontosan közölnek minden információt. Akár online is utána lehet érdeklődni, vagy személyesen is.