A buddhizmus megalapítója Gautama Sziddhártha volt, aki Nepálban született királyi hercegként. A rengeteg meditálásának és imádkozásának köszönhetően megértette az élet legfontosabb alapigazságait. Az évek múlásával a Buddha nevet kapta, mivel ez a szó megvilágosodottat jelent.
[wp_ad_camp_1]
A tanításai célja az volt, hogy útba igazítsa az embereket, állítása szerint mindenki boldogabb életet élhetne, ha felelősséget vállalna a saját gondolataiért és tetteiért. Legfőképp Ázsiában elterjedt a buddhista vallás, viszont kezdi meghódítani a nyugati országban lakó embereket is. Buddha rájött arra, hogy az emberek szenvedésének az oka, az, hogy soha nem elégedettek önmagukkal, azzal, amijük van, és mindig többre, jobb életre vágynak. Ezért azt tanácsolta a körülötte lévő embereknek, hogy a viselkedési- és gondolkodásmódjukat változtassák meg. Tanításai minden esetben a négy nagy igazság körré épültek, valamint rengetegszer beszélt a nyolc nemes ösvényről is. Buddha halála után három csoport alakult ki, annak függvényében, hogy hogyan értelmezték a tanításokat.
Évszázadokkal ezelőtt és napjainkban is a buddhista emberek öt fontos parancsolatot tartanak be, ezek a következők: ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne kövess el házasságtörést, ne részegeskedj. A buddhisták rendszeresen eljárnak a szentélyekbe és templomokba, ahol Buddha iránti tiszteletüket fejezik ki, valamint meditálnak. A legtöbb ember már otthonában is alakított ki szentélyt. A vallásban vannak szerzetesek és szerzetesnők, ezek csoportját szangának nevezik. A buddhizmus három értékes kincse a szanga, maga Buddha, valamint a tanításai, amit Dharma-nak neveznek. A szerzetesek feladata, hogy a szent szövegeket olvassák, valamint, hogy minél többet meditáljanak.